Fehérhalak nyomában Fegyverneken

Május derekán kaptam egy megtisztelő megkeresést, miszerint létezik egy víz az ország keleti részében, ahol szép környezet és gyönyörű halak várnának bennünket. Kapva kaptunk az alkalmon, és június 11-en autóba szállva elindultam Virág Zoli cimborámmal Fegyvernek felé. Vendéglátónk és későbbi horgasz-guideunk, Tukarcs Krisztián már várt minket a település művelődési házának udvarán. Rövid eszmecsere után egy 2 fogásos ebéddel folytattuk a napot, de mindenkit csak 1 dolog érdekelt igazán, a víz! Vagyis vizek, hiszen 5 tóból áll össze a közel 16km hosszú Fegyverneki Alsóréti Holt-Tisza.

 

 

A szakaszokat sárhidakkal választották el egymástól. Lecsatolást követően halnevelő szerepet kapott. Ahogy az megszűnt, megnyílt a horgászok előtt a lehetőség, hogy szenvedélyüknek hódolva, szebbnél szebb halakat zsákmányolhassanak.

 

 

Szinte minden halfaj megtalálható a 1.5 - 3m-es mélységű vizekben. Természetessége és érintetlen vadsága magával ragadó. Krisztián egy 2 órás safari túra keretében bemutatta a látnivalókat a holtágnál, majd visszatértünk a saját autókhoz, hogy a felszerelésünkkel induljunk vallatni a vizet.

 

 

Az egyes tóra esett választás. A partja egyenletes, parkosított. Én a sarkot választottam, mert a vékony nádfalat könnyedén meg tudom horgászni rakósbottal -gondoltam- mellettem pedig Zoli szabadon választhat, hogy úszós készséget vet-e be, vagy feederrel fogja keresni a keszegeket. Szélén Krisz foglalt helyet, aki fixen, egy pontot horgászva tervezett egy könnyű feederezést.

 

 

Nettó 4 órát szerettünk volna horgászattal tölteni ezen a délutánon, készülve a másnapi 8 órás pecára. Miért is mondom hogy nettó 4 órát? Aki ismeri a rakós botos módszert, tudja, hogy nem ritka a 40-50 perces kipakolás es felkészülés, a horgászat végén pedig hasonló idővel érdemes számolni az elpakolást is. Láda kihelyezve, készségek kikészítve, kaja bekeverve. Kezdődhet az alapozás. Krisztián óva intett az élőanyag etetésre szánt használatától, mert klasszikusan itt is megtalálhatóak a kis ördögök, a törpeharcsák. Szeretem a kihívásokat -mondtam neki büszke hangon- majd elkezdtem bekupakolni 13 méterre az etetőanyagot és földes szúnyogot. 3 topsetet raktam magam mellé, amik a következők szerint alakultak: Két keszeges: Sphere toppok, 1.5-ös csőgumikkal, 0.75g es 1.25g úszókkal. A főzsinór mindkét esetben 12-es volt, az előke pedig 0.7-es és 10-es métetű, amin 16-os es 18-as horog helyezkedett el. A pontyos: Advance topset, 2.1-es csőgumi, 1.25-ös úszóval. A főzsinór 20-as Cenex, az előke pedig 15-ös fluoro, a horog pedig 12-es méretű volt. Elkezdődött végre a horgászat! A legfinomabb cuccot juttattam vízbe, szúnyog csalival, érintőre állított eresztékkel. Vízközt egy arasznyi küsz rabolt rá, így rögtön váltottam a nehezebb topra, ahol ugyan úgy szúnyoggal próbáltam keszeget fogni. Saccra 30 mp telt el, jött is a klasszikus feltolós kapás, ám nem tartott sokáig az öröm. Pár dévér es karika után megérkezett a törpék serege, es azonnal váltani kellett. Érintőről 15, majd 30 centire húztam az eresztéket, de igy már az éhes snecik is megjelentek. Aznapra inkább már a törpék ritkításának szenteltem a horgászatot, mert nem ritka az olyan verseny, ahol őket kell szedni, igy gyakorlásnak nem volt rossz. Az összepakolás nem volt a leggyorsabb, a kánikula az esti órákban is éreztette hatását.

 

A szállásunkra visszatérve éjszakába nyúlóan sztorizgattunk, majd ledőltünk aludni, és vártuk a hajnalt. Másnap már más taktikával készültem, mert szintén az első holtágon ültünk le, számomra kifejezetten nemeshal és küsz volt a célhal. Egy szemes etetés kaja nélkül és egy toccsanós kaja víztetőre. A felszerelés ugyan az volt, mint tegnap, csak az UL topsetet 1.3-as csőgumival es 0.3-as úszóval készítettem ki. 3 óra snecizés után lenéztem alulra, mi újság a kukorica-búza etetésen. Kisebb amurok es pár törpe érkezett, amiknek a fárasztása remek élmény volt a küszök után. Sajnos a 40 Celsiusos hőségben az ernyő alatt is napszúrást kaptam, igy számomra hamarabb véget ért a horgászat.

 

 

Összességében remek 2 napot töltöttünk egy nagyon jó környezetben, igy megbeszéltük, hogy július végén visszatérünk egy kisfilm forgatásra. Köszönjük a fegyverneki városvezetésnek ezúton is! Első sorban Tatár László Polgármester Úrnak a lehetőséget! A szállást, az ételt és italt Molnár Barnának, a Művelődési Ház igazgatójának. A napijegyeket Faragó Attilának, aki a Városgazdálkodást képviselte az ott töltött két nap alatt. Én nem utosó sorban Tukarcs Krisznek, aki ezt az egészet megálmodta!

 

KÖSZÖNJÜK!