Első rakós botos horgászat a Duna-Tisza csatornán

Egy kedves ismerősöm tanácsára választottam a DTCS-t az első csatornás rakós botos horgászatom színhelyéül. A hely gyönyörű, igazi vadvíz, széles nádfallal és ráadásként egy nyolc gyermekes hattyú család is emelte a hely fényét.

Mivel nem régen kezdtem ezzel a módszerrel horgászni, a választásom a kezdeti ügyetlenségeket is jól tűrő Browning Extreme Margin 9.5m-es botot választottam. Etetőanyagot szintén a Browning palettájából választottam. A Champion Choice No. 1-re esett a választásom. Illetve egy kis magmix. Csalinak csontit és csemegekukoricát csomagoltam be. 8 órára sikerült kiérni a csatorna partra. Még kipakolás előtt néhány gombóc repült is a vízbe, egy kis alapozó etetés gyanánt. Gyors előkészület, mélységmérés, eresztékbeállítás és mert ment is be az első kupak magmix és még pár kisebb gombóc. A horogra először három darab csonti került és betoltam az első csalizott szereléket. Szinte azonnal kapás. Meg is érkezett az első hal, ami egy tenyeres dévér keszeg volt.

A partszélben felnövő hínárral, békalencsével küzdeni kellet kicsit, a kezdeti szerencsétlenkedés után már könnyen be tudtam juttatni a csalit. A négy órás horgászat alatt 10 darab halat sikerült fogni, mert sajnos nem igazán álltak ki a rövid távra.  Szép vörösszárnyú keszeget, termetesebb dévér keszeget, kárászt és sügért is sikerült zsákmányolni.

A bónusz hal egy termetesebb balin volt.

A napokban még visszatérek egy Browning Z9-3-as bottal, ami már 13 méteres hosszban használható, így könnyebben elérhetőek lesznek a nagyobb számban elérhető halak.